Történelmi nyomozó - Piotr Jaroszewicz
Új sorozatunkban kommunista vezetők rejtélyes halálával foglalkozunk. Az első részben arra a kérdésre próbálunk választ adni: ki ölte meg 1992-ben Piotr Jaroszewicz volt lengyel miniszterelnököt és feleségét? Eltűnt dokumentumok miatt kellett meghalnia?
Ingyenes letöltés
A PDF új lapon megnyitható, majd a böngésző PDF-olvasójából is elmenthető.
A kiadványról
1992. augusztus 31-ről szeptember 1-jére virradó éjszaka brutális kettős gyilkosság történt Varsó Anin nevű városrészében. Piotr Jaroszewiczet, Lengyelország egykori miniszterelnökét dolgozószobájában, egy fotelhez kötözve találták meg, feleségével, Alicja Solska-Jaroszewicz-csel pedig lőfegyverrel végeztek. A nyomozók már az első órákban olyan bűnüggyel kerültek szembe, amelyből több mint három évtized alatt sem sikerült minden kétséget kizáró történetet felépíteni.
Jaroszewicz nem akármilyen áldozat volt. A Szovjetunióba deportált tanítóból a második világháború alatt a szovjet támogatással szervezett lengyel hadsereg politikai tisztje lett. A háború után gyorsan emelkedett a kommunista állam hierarchiájában, 1952-től miniszterelnök-helyettesként, 1970 és 1980 között pedig Lengyelország miniszterelnökeként szolgált.
Kormányfősége egybeesett Edward Gierek korszakával. Ez volt a nyugati hitelekből finanszírozott lengyel modernizáció időszaka: új gyárak, lakások, autók, növekvő fogyasztás és a Nyugat felé nyitó gazdaság jellemezte az évtized első felét. A látványos fejlődés mögött azonban gyorsan nőtt az államadósság, romlott a gazdaság teljesítménye, és egyre súlyosabbá vált az áruhiány.
Jaroszewicz politikai pályájának egyik meghatározó pillanata 1976 júniusa lett. Ő jelentette be a drasztikus élelmiszerár-emeléseket, amelyek Radomban, Ursusban és más ipari központokban munkástiltakozásokat váltottak ki. A kormány egyetlen nap alatt meghátrált, a tiltakozókkal szembeni megtorlás viszont hozzájárult a Munkásvédelmi Bizottság, a KOR megszületéséhez. Innen már egyenesebb út vezetett a Szolidaritás kialakulásához.
1980-ban Jaroszewicz elveszítette miniszterelnöki tisztségét. Egy évvel később kizárták a kommunista pártból, a szükségállapot idején pedig saját korábbi rendszere internálta. Az 1980-as években politikailag háttérbe szorult, majd a rendszerváltás után kezdte elmondani saját történetét. 1991-ben jelent meg Przerywam milczenie – Megtöröm a hallgatást – című visszaemlékezése, és családtagjai szerint további feljegyzéseken, illetve a könyv bővítésén dolgozott.
Egy évvel később meggyilkolták.
Ettől kezdve két fő történet versengett egymással. Az egyik szerint Jaroszewicz és felesége brutális rablógyilkosság áldozata lett. A másik szerint a volt miniszterelnök politikai múltja, titkos ismeretei vagy eltűnt iratai vezettek a gyilkossághoz. Az ügyhöz később a radomierzycei archívum legendája, egykori állambiztonsági kapcsolatok és több más rejtélyes haláleset története is hozzátapadt.
A rendőrségi nyomozást már a kezdetektől súlyos hibák terhelték. Az első vádlottakat évekkel később felmentették. 2018-ban újabb áttörés következett: három, az úgynevezett „karatés bandához” kötődő férfit gyanúsítottak meg. A vád szerint rabolni mentek az anini villába, a bíróság azonban 2024-ben első fokon mindhármukat felmentette. Az ügyészség fellebbezett, így a gyilkosság története továbbra sem tekinthető lezártnak.
A Történelmi nyomozó sorozat első kötete nem egy kész összeesküvés-elméletet akar ráerőltetni az olvasóra. A könyv különválasztja a bizonyított tényeket, a rendőrségi és ügyészségi rekonstrukciókat, a tanúvallomásokat és a később kialakult feltételezéseket. Közben részletes képet ad a kommunista Lengyelországról, a Gierek-korszak gazdasági kísérletéről, az 1970-es és 1976-os munkáslázadásokról, a KOR és a Szolidaritás kialakulásáról, valamint a pártállami elit működéséről.
Piotr Jaroszewicz rengeteget tudhatott a kommunista Lengyelország belső világáról. Arra azonban máig nincs biztos válasz, hogy ezért kellett-e meghalnia.