Prágai tavasz
1968-ban Csehszlovákia néhány hónapra megmutatta, hogy a szocializmuson belül is létezhet szabadabb sajtó, nyílt vita és reform. A könyv a prágai tavasz felemelkedését, megszállását és az 1969-ig tartó megtorlást követi végig.
Ingyenes letöltés
A PDF új lapon megnyitható, majd a böngésző PDF-olvasójából is elmenthető.
A kiadványról
1968 tavaszán Csehszlovákia néhány hónapra Európa egyik legizgalmasabb politikai laboratóriumává vált. A Dubček nevével összeforrt prágai tavasz szabadabb sajtót, nyíltabb közéletet, gazdasági reformokat, föderalizációt és a sztálinista múlt feldolgozását ígérte. A változás azonban gyorsabban terjedt, mint ahogy a pártvezetés irányítani tudta: írók, újságírók, diákok, munkások, szlovák reformerek és a csehszlovákiai magyar közösség is saját követelésekkel lépett fel.
A kötet részletesen bemutatja, miként jutott el az ország Alexander Dubček 1968. januári felemelkedésétől az Akcióprogramon, a Kétezer szó kiáltványán, az ágcsernyői és pozsonyi tárgyalásokon át a Varsói Szerződés 1968. augusztus 21-i inváziójáig. Külön fejezet foglalkozik a Duna-hadművelet katonai előkészítésével, a szovjet döntéshozatallal, Brezsnyev, Kádár János, Gomułka, Ulbricht, Andropov és a csehszlovák reformellenes vezetők szerepével, valamint a magyar hadsereg dél-szlovákiai jelenlétével.
A könyv egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem áll meg a tankok bevonulásánál. Bemutatja a megszállás utáni hónapokat, amikor a társadalom még meglepően szabad és politikailag aktív maradt: a vysočanyi pártkongresszust, az országos sztrájkokat, az illegális rádióadást, a munkástanácsokat, a novemberi diáksztrájkot, Jan Palach és Jan Zajíc tragikus tiltakozását, a jégkoronggyőzelmek után kirobbanó tömegdemonstrációkat és Gustáv Husák 1969. áprilisi hatalomra kerülését.
Kiemelt szerepet kap az 1969. augusztus 21-i évforduló is, amikor már csehszlovák rendőrök, katonák és a Népi Milícia verte szét a tiltakozókat. A kötet innen vezeti le a normalizáció lényegét: hogyan törték meg fokozatosan a diákok, munkások, újságírók és reformkommunisták ellenállását, miként lett a nyílt politikai szabadság helyén a csend, az alkalmazkodás és a személyes egzisztenciák féltésére épülő rendszer.
A magyar olvasó számára külön értéket jelent a csehszlovákiai magyarság 1968-as történetének részletes bemutatása: a Csemadok megújulása, Dobos László és Szabó Rezső szerepe, a magyar ifjúsági szerveződés, a kisebbségi jogok és a nemzetiségi alkotmánytörvény kérdései, valamint a magyar katonák fogadtatása a megszállt Dél-Szlovákiában.
A Prágai tavasz annak a csaknem két évnek a története, amelyben egy diktatórikus rendszer reformkísérlete társadalmi szabadságmozgalommá nőtt, majd katonai erővel és lassú belső visszarendeződéssel elfojtották. Részletes, forrásokra épülő történeti munka mindazoknak, akiket érdekel a hidegháború, Közép-Európa, a kommunizmus története, az 1968-as nemzedék és az, hogyan lehet egy társadalmat előbb felszabadítani, majd újra elhallgattatni.