Eretnekek – Hit, hatalom és üldözés
Ki mondja meg, mi az igaz hit – és mikor válik a tévedés bűnné? A könyv Priscillianustól a katharokon és az inkvizíción át Luther Mártonig, Galileiig és a modern „eretnekekig” követi végig hit, hatalom és üldözés kétezer éves történetét.
Ingyenes letöltés
A PDF új lapon megnyitható, majd a böngésző PDF-olvasójából is elmenthető.
A kiadványról
Az „eretnek” szó ma gyakran egyszerűen különvéleményt, lázadást vagy a megszokott gondolkodással való szakítást jelent. A kereszténység történetében azonban évszázadokon át ennél sokkal többről volt szó. Az eretnekség vallási, társadalmi és politikai kategória volt: eldönthette valakiről, hogy a közösség része maradhat-e, száműzik, bebörtönzik, vagy akár halálra ítélik.
Az Eretnekek – Hit, hatalom és üldözés nem egyszerűen az inkvizíció története. A könyv annak hosszú folyamatát mutatja be, hogyan alakult ki az ortodoxia és az eretnekség fogalma, miként kapcsolódott össze vallási tekintély és világi hatalom, és hogyan lett a hittani eltérésből üldözendő bűn.
A történet az ókereszténység sokféle irányzatával kezdődik. Megismerjük a niceai zsinat világát, az arianizmust és Priscillianust, akit a 4. század végén az első, eretnekséggel összefüggésbe hozott keresztény kivégzések egyikének áldozataként tart számon a történelem. Innen vezet az út a középkor nagy vallási mozgalmaihoz.
Különösen fontos szerepet kapnak a katharok és a valdensek. A könyv bemutatja, hogyan született meg Dél-Franciaországban a kathar mozgalom, hogyan indított keresztes hadjáratot ellenük III. Ince pápa, és miként pusztult el világuk Montségur elestével. A valdensek története másként alakult: üldözések és illegalitás ellenére évszázadokon át fennmaradtak.
Ezzel párhuzamosan megszületett az inkvizíció. De vajon valóban úgy működött, ahogyan filmekből és regényekből ismerjük? A kötet részletesen bemutatja az inkvizíciós eljárás menetét, a feljelentéseket, kihallgatásokat, a kínzás alkalmazását, a büntetéseket és a máglyahalál szerepét. Elválasztja egymástól a középkori, a spanyol és a római inkvizíciót, és arra is rámutat, hogy az évszázadok során kialakult „fekete legenda” számos eleme történetileg árnyalásra szorul – anélkül, hogy ez kisebbítené az üldözések brutalitását.
Az intézmény történetét emberi sorsokon keresztül is megismerjük. Ott van Montaillou, az apró pireneusi falu, amelynek lakói Jacques Fournier inkvizítor jegyzőkönyveiből szinte személyesen lépnek elénk. Megjelenik Husz János, akit a konstanzi zsinaton ítéltek el; Jeanne d’Arc, akit eretnekként égettek meg, majd évszázadokkal később szentté avattak; valamint Luther Márton, akinek története már azt jelezte: az eretnekség üldözésének régi modellje megingott.
A reformáció azonban nem vetett véget a vallási türelmetlenségnek. A protestáns közösségek is üldözték saját ellenfeleiket. Kálvin János Genfjében Szervét Mihály került máglyára, miközben katolikusok, protestánsok és anabaptisták egyaránt létrehozták saját mártírkultúrájukat.
A könyv külön fejezetekben vizsgálja a spanyol inkvizíciót, a conversók és moriszkók üldözését, a római inkvizíció működését, a tiltott könyvek jegyzékét, valamint Giordano Bruno és Galileo Galilei ügyét. Szó esik a boszorkányüldözésekről is – világosan elkülönítve őket az inkvizíció történetétől.
A történet a modern korig vezet. Darwin evolúcióelméletétől a felszabadítási teológiáig azt vizsgálja, hogyan változott meg az „eretnekség” jelentése, miközben Európa lassan elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadság gondolatát.
Az Eretnekek nem vádirat és nem felmentés. Annak története, hogyan próbálta Európa évszázadokon át eldönteni, ki birtokolhatja az igazságot – és mi történik akkor, amikor az igazság védelméhez a hatalom eszközei társulnak.